Válasz Blog!

Statisztikák azt igazolják, hogy a büntető ügyekben az idő szerepe kulcsfontosságú.

Büntetőjogászként jól ismerem az igazságszolgáltatás azaz a rendőrség, ügyészség, bíróság belső működését, ezzel a tudással érek el taktikai előnyt az Ön büntetőügyében is, legyen az nyomozati vagy bíróság előtti szakban.

Jó napot kívánok! Ügyvéd úr azt szeretném kérdezni, hogy ha kihallgatnak és bárki szóban ígér valamit és nem teljesíti mit tudok tenni?

Jó napot kívánok. A szóbeli ígéret önmagában sajnos nem köti a hatóság tagjait. Nyilván tehet, tehetünk jogi lépéseket, de nehéz lesz a bizonyítás (főleg ha Ön egyedül volt a beszélgetés során). Az ígéret jogi szintje az egyezség, mely az ügyészséggel szigorúan írásban történhet. Ilyenkor egy úgynevezett feltételes helyzet keletkezik mely függ az adott személy által a hatóság felé vállalt ígéret tartalmától és függ a később általa szolgáltatott információtól, illetve a hatóság az alapján elért eredményétől is. Hívjon nyugodtan, akár telefonon, akár személyesen át tudjuk beszélni a konkrét problémáját is.

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy ügyben a sértett meghal akkor mi lesz az üggyel? Ki képviseli a jogait?

Ha a büntetőeljárás során a sértett elhalálozik, akkor van egy nagyon fontos jogvesztő határidő: egy hónap áll rendelkezésre arra, hogy a meghalt személy hozzátartozója (törvényes képviselője, eltartásra jogosult személy) úgymond átvegye a sértetti jogokat. Ez azért nagyon fontos mert a sértetti jogok jóval tágabbak mint a feljelentő vagy a tanú, esetleg az egyéb érdekelt jogai (jelenléti jog, jognyilatkozat tételi jog, megismerési jogok). Sértetti jogutódlásnak hívják, a büntetőeljárási törvény 52. §-ban találja a vonatkozó részt.

Azt szeretném megkérdezni hogy a fiamat sajnos körözés alapján keresik. Ha nem találják meg egy idő után visszavonják a körözést? Mi szabályozza ezt?

A körözést az adott bűncselekmény büntetési tételéhez igazítják, tehát egyénenként, ügyenként lehet megállapítani. Ha az Ön fiát a példa kedvéért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény miatt keresik, akkor az utolsó érdemi nyomozati cselekménytől (jellemzően az ügy felfüggesztésétől) számítják az elévülést, azaz a példa esetében a nyolc évet. Persze ez sem ilyen egyszerű, mert a magyar hatóságokra jellemző, hogy a nemzetközi elfogatóparancsot csak évek - jellemzően három év - eltelte után adják ki és innen újra kezdődik az elévülési idő számítása. Ezzel kapcsolatban már több beadványt írtam a hatóságoknak mert szerintem ez önmagában nem jogszerű és arra szolgál hogy az elévülési időt a törvény szellemétől eltérően meghosszabbítsák. Minden ilyen esetben érdemes ügyvédet megbízni aki meghatalmazás alapján tud az adott nyomozó hatóságnál tájékozódni és akkor a család is pontosan tudhatja az ismeretlen helyen lévő hozzátartozója milyen időponttól "térhet haza" úgy, hogy ne fogják el.

Ügyvéd úr! Meg szeretném kérdezni, hogy kihallgatásom során kérhetem hogy a jegyzőkönyvet saját szavaimmal írják le? Sajnos az eljáró nyomozó úgy fogalmazta át a szavaimat, hogy egyes mondatok más értelmet nyertek...

Igen, kérhető.

180. § (1) A tanú a kihallgatása során a vallomását összefüggően előadja, ezután a hozzá intézett kérdésekre válaszol. A tanú kihallgatása során - a tanú védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - tisztázni kell azt is, hogy a tanú az általa elmondottakról miként szerzett tudomást.

(2) Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, ennek okát tisztázni kell.

(3) A tanú kérelmére a vallomásának egyes részeit szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.

A kihallgatás során sok hasonló tartalmú panaszt hallottam már. Én mindenkinek azt javaslom, hogy mindent szó szerint vetessenek jegyzőkönyvbe, illetve ha az eljáró nyomozó kérdést tesz fel, akkor a feltett kérdés is kérdésként megjelölve szerepeljen a jegyzőkönyvben. Fontos, hogy kellő időt kell arra szánni, hogy a jegyzőkönyvet annak rögzítése után de még az aláírás előtt a kihallgatott személy figyelmesen átolvassa, hisz az aláírt jegyzőkönyv tartalmát illetően mindenkinek vállalnia kell a jogi és adott esetben az erkölcsi felelősséget.

Azt szeretném megkérdezni, hogy ha valakit életfogytig tartó szabadságvesztésre ítél a bíróság azt az embert hogyan engedhetik ki később?

Ha valakit életfogytig tartó szabadságvesztésre ítél a bíróság akkor arról is rendelkeznie kell, hogy az adott személy valaha feltételesen szabadságra bocsátható vagy ennek a lehetőségét eleve kizárja (és akkor élete végéig fegyházban marad). Ha a lehetőséget megadja akkor meghatároznak egy legkorábbi és egy legtávolabbi időpontot, ez a törvény szerint 25 év és 40 év között van. Tehát adott esetben eltelik 25 év (ha ezt az időpontot határozták meg), akkor egy bizottság megvizsgálja az adott személy (elsősorban pszcihés) állapotát és javaslatot tesz az esetleges szabadon bocsátásra vagy annak elhalasztására. Ilyen esetben egyáltalán nem biztos, hogy szabadlábra helyezésre kerül sor.

A kérdésem az, hogy mi a különbség a közigazgatási és a büntetőeljárás között? Hogyan tud a nyomozó hatóság erről már az eljárás elején határozni?

Az un. közigazgatási eljárást "Az általános közigazgatási rendtartásról" szóló törvény alapján folytatják le. Lényegében azt jelenti, hogy a történteket a hatóság balesetnek, öngyilkosságnak minősíti, tehát nem lát olyan okot ami miatt a nyomozás elrendeléséről határozna. Ahhoz hogy a nyomozást elrendeljék valamely bűncselekményt legalább gyanú szintjén kell bizonyítani. Ha úgy gondolja, hogy hozzátartozója bűncselekmény következtében halt meg vagy szenvedett sérülést az erre okot adó körülményeket rendezni, rendszerezni kell és azokat a közigazgatási eljárás keretében vagy külön büntető feljelentés keretében kell ezt a hatóság elé tárni. Ezeket a körülményeket a hatóság mérlegelni fogja, döntése ellen jogorvoslattal élhetünk az eljárást felügyelő ügyészség felé.